Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

8

hathatósabban serkentetnek, és midőn egy lélekkel nyilvánságos vallást tefznek arról, hogy az Isten az ő köz Attyok, magok pedig mind azonegy Izéiből, azonegy erköltsre, azonegy mennyorfzágra, alkottattak, azért is azonegy fzent dolgokban eggyen- loképpen réfzesíttetnek, érzik magokban az emberi terméfzelnek méltóságát, és azt bötsben tartyák, emelkedik a’ fzívek, és édes reménységgel táplál— tátik, ’s még a’ tsapások üdéjén is olly vigafzlalást vefznek, melly a’ sebeket feléből meggyógyíttya, feléből pedig békével elfzenvedteti.

Ezen okokbol a’ kerefztény hívek a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatokra már az Apostolok ii~ deitöl fogva öfzve fzoktak gyűlni (Ap. Tsel. II, 42. 46. XI, 26. XII, 5. XX, 7. I. Kor. XVI, a.); és azokat minta’ Hitnek, Szeretetnek, és Religiónak előmozdítására fzolgáló efzközoket tekintették , gyakorolták, ’s ajánlották (I. Kor. XII, 7. és ú. t. XIV,

12. Zsid. X, 24. és ú. t.).

j

3. §.

Szükségesek azoknál a1’ fzertartások vagy tzeremoniák.

Hogy a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgála- tok az Ö tzéllyoknak megfelellyenek, és azon hafznp- kat, mellyekröl előbb volt a’ fzó, hajtsák, fzük- séges, hogy fzóbol vagy tselekedetekböl álló fzer- tartásokkal végeztessenek. A’ fzófzertartások, minők a’ Tanítás, imádság, ének fzó, egyenesen fejtik

ki