Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

6

elragadtattyák az embereket a’ jeles könyörgések, mennyire emelik az Istenhez a’ fziveket a’ felséges tzeremoniák, és így minden köz épüléssé válik: ha tekintetbe vefzfziik azt is, hogy a’ religiói gyülekezetek az embereknek Isten előtt való eggyenlo- ségét érezhetővé tefzik , a’ köz lelket élefztik, legbelsőbb eggyességre, és atyafiságos fzeretetre öfz- tönöznek , és a' koz boldogságnak előmozdítására kedvel és buzgósággal megtöltnek: ha végűre ama" fzokott jelenésre figyelmezünk, hogy a’ külső Re- ligiónak megvetésével a’ belső is bötsét vefzti; es megtuhad: könnyen elhiteti magával kiki, hogy a’ religiói és erköltsi mívelodés , és az üdvösség után esengo embernek a’ közönséges nyilvánvaló Isteni- ízolgálatok, az egyházi religiói gyakorlások valóságos Ínség (indigentia);

Az eddig mondottakból kitetfzik a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatoknak

A) Tzéllya, melly 1-ör hogy' az értelmünk a’ religiói igazságok, erköltsi kötelességek, a kerelz- teny reményeink iránt derüllyön; 2-or hogy a’ lélek erköltsi és religiói érzésekre , fzándékokra, tse- lekedetekre gerjedgyen , és azokban nevekedgyen;

5-or hogy a’ Hitünknek igazságáról való meggyőződésünket, ahoz fzító ragafzkodásunkat, az Isten iránt való mély tifzteletünket, és legfzivesebb indulatin- kát közösen kinyilatkoztassuk.

B) Szüksége, mert azok nélkül a* religiói dolgokban nehezen derül ki az értelem, ébreden marad az akarat, lankad a’ Religio, tuthad az Isteni

tiíz-