Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
m állottak. Már Ádámnak első fiai is Cáín és Abeí j amaz ugyan a’földnek gyiimölisiből, emez pedig az Ő nyájjának első fajzatiből való áldozatokkal az Istennek kedveskedtek. Olvassuk Nőéről, Melchidesek- röt, Abrahámrol, Isáakrol, Jákobról, Jóbrol is, bogy áldoztak. Sót még a’ Pogányoknál is az Is te* nifzolgálatoknak fo réfzét az áldozatok tették. E en divattya az áldozatoknak elég világos megbízonyí- tása annak, bogy azokat az emberek nem magoktól gondolták ki: mert hogy is gondolhatta volna Inagátol valaki, hogy az Isten előtt kedves fzo]gá~ latot tefz egy bárányt, vagy egy bor;: t megölvén, és megégetvén? minden bizonnyal tehát az Isten maga, pedig mindgyárt a’ világ kezdetén jelentette ki, hogy az áldozatoknak bemutatása kedves fzolgá- lat előtte. Mikor pedig Moyses által törvényt adott a’ Zsidóknak, akkor is az Istenifzolgálatnak fő és legjelesebb réfzét az áldozotokíjak bemutatásában helyheztette, és ennek külömbféle fzertartásaít é? tzeremoniáit sok rendelésekkel meghatározta. Ezért ízertartások és tzeremoniák azon esetekre nézve, mellyekben az áldozatoknak Bemutattafni kellett * sokféliek voltak ugyan , \s azért az áldozatoknak bemutatása sokféleképpen ment végbe: de annyiban még is egymáshoz hasonlítottak , hogy vagy ima-* dás , vagy kérés , vagy hálaadás, vagy engefzte- lésáldozatok voltak. Imádó áldozatok az Istennek mint a’ világ teremtő és gondviselő Urának mutattalak be, kiben élünk, mozgunk, és vagyunk. Kér& áldozatokkal az emberek valami jót p. o. a’ háború elolt
