Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

szempillantás keskeny közében adhatja magát elő, aJ melly már akkor el enyészett, mikor rolla gondolkoztam? Oh, bizonyára az esztendő végén, maga az egész esztendő is, tsak egy szempillantásnak tetszik nékem! Volt az, de nints, 's nem is lesz soha többé !

AJ napok el repülnek, egyik aJ másik után. Egy szempillantás az, mikor szemeimet ki nyitom, és ismét be zárom. Ugyan mik aJ hetek, hőnapok, és esztendők? Tsak szempillantások, mellyeket öszve számláltam.

Mindenben látom ugyan aJ dolgok állandó változását ; de eredetiképpen azért minden tsak ugyan az. Ez előtt ezer meg ezer esztendőkkel is, minden tsak az volt, aJ mi ma. Én külömböztetem tsak meg aJ szempillantásokat, heteket, és hónapokat egymástól. Tsak az én eszem teszi hát aJ meg klilömböztetést, az el választást, Js adja aJ külömb-külömbféle nevezeteket; holott mind az tsupán tsak egy idő. AJ mit én egy esztendő idő közének mondok, az nem egyéb, hanem aJ mi lakó földünknek, aJ nappal való öszve kötte- tése szerént változtatott helyheztetése. Az idő mind örökké változhatallan.

És, ha szintén ollyan külömb-külömbfélék- nek, külömbözoknek látom is aJ változásokat, még is mind egyik egyenesen öszve van köttetve aJ másikkal.

Mindennek: egynek kell lenni as leg szorosabb öszve. köttetésnél fogva, mert tsak egy aJ világ alkotmánnyá is. Nints két világ alkotmány, a mellyek rend-szabásaikra nézve egymástól kü- lömbözok, vagy egymással ellenkezők is volnának. Tsak egy Isten van, aJ kinek végeden böl- tsessége, Js törvényadása szerént lett eggyé, *s magában részekre oszlott egésszé az élő minden- ség. Es ha

522 Az élet és örökkévalóság öszve kóttetése.