Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h
32 A! terhes sors betse. ben, Js terhes sorsban is tiszteljük az Isten megáldó szeretetét, és igy szolljunk az Apostollal: di- tsekedünk aJ háborúságokban ! A3 terhes sors, és a3 szerentsétlenségek tesznek minket igazán azon öszve függésbe, aJ melly- ben kell lennünk ezen a3 világon. Megtanítanak azok bennünket, helyesen betsűlni azokat a* dolgokat, a3 mellyeket legjobban kedvellünk. Mig mi zavarodás nélkül való nyugodalomban élünk, a.3 mi életről való képzeletünk egy érzéki kedves, de a* mellett tsalóka álom. Ezt az álmot kell elűzni magunktól. Mert nem tsak érzéki, azaz, állati teremtések vagyunk mi; hanem felségesebb rendeltetésünk is van. AJ tsu- pa állat nem tud semmit a3 halálról, de mi tudjuk a* magunkét, és tudjuk, hogy az örökkévalóságra rendeltettünk. Nem vagyunk mi testek, hanem tsak testünk van. Mint lelkek, hát éljünk magunknak, 3s nem az állati testnek, és nem tsak a3 földieknek, a3 mellyek annak örömöt szolgáltatnak. A* terhes sors nagy letzkéket adott aJ mi lelkűnknek. De jaj néktink! ha ezeket elfelejtjük, mert ezen gondatlansággal még terhesebbé tesszük sorsunkat. Gyógyuljunk meg .hat egyszer ebből a3 terhes nyavalyából; fejtodzünk ki ebből a3 sáros mélységéből aJ tévelygésnek, aJ mellyben aJ puszta árnyékot valóságnak, — az elmulót megmaradandónak, — a3 tsupa eszközt tzélnak, •— a3 földi léteit, a* mi fő rendelteié- ‘ sünknek tartjuk , a^ mellyre teremtettünk. Es te! ki siránkozó szemmel igy szollasz: oh bár tsak megmaradt volna ez az én édesdeden nyugtató álmom, mert boldog voltam én abban! bár tsak meg tarthattam volna ezt aJ kedves tévelygésemet, hiszen menyországom volt az né- * keni, és enyhítőbb, mint az igazságok rettenetes 4
