Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

A' terhes sors betse.

35

látása!! te, mondom , a3 ki igy szol lasz, emberi méltóságodból az állatiság motsárjába lesüllyedtél. Már nem esmerted magadat többé. De az Isten szeretett tégedet. Sokkal felségesebb léteit ád az néked, mint gondolnád, — de te érzés nélkül maradtál arra nézve. Jobb életre hiv tégedet a3 te Istened, óh halhatatlanságra elválasztott lélek!! Jaj, de vérzik benned a3 testiség; — bár tsak az utolsó tseppig vérzene! Majd mosolyogni fogsz egyszer ezeken a* fájdalmakon, mint a3 megérett korra jutott ember, gyermeki siránkozásának nagyon tsekély okain. Majd egyszer szivedig hatván ez az igazság, igy szollasz szent Pállal: ditsekedjünk a3 háborúságokban is.

A3 terhes sors helyheztet minket igazán e3 világgal való öszve függésünkbe, éstanit meg arra, hogy mit ér a3 világ? Mikor emésztő tűzi gyuladás , árviz, öldöklő háború, vagy az emberek tsalárd- sága megfoszt javainktól, akkor tudjuk azt, hogy a3 gazdagsághoz és a3 földi múlandó jókhoz mennyire lehet bízni; akkor tudjuk, hogy mitsoda nagy gyarlóság, alvilág ajándékival akarni összve kap- tsolni a3 szivet, — 3s azoktól várni tellyes boldogságot. Az emberi lélek — égi valóság, függetlennek kell hát annak lenni a3 földiektől, — 3s boldogságát is függetlenné kell tenni mindentől, a3miigy változóJs elmúló. A3 ki, — midőn mindenétől megfosztódik , a3 mit egyenes lélekkel “s gondal szerezgetett, egyenes 3s derült indulattal nintsen vesztesége mellett ; a3 ki bársony köntösei után, tsendes vérrel nem viselheti a3 keményebb ruhákat; — a3 ki a3 tisztelt sorsban alázatosan, 3s a3 tsekélyben nemes reá tartással nem tud élni; — a3 ki tsendes megnyugvással nem tudja fel venni a3 koldus-botot, 3s a3 pór nép idvezlo Ítéletét hideg vérrel nem tudja elrepíteni fülei mellett: oh, annak szivében nem Fill. Rész. 3