Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

// mások érdemének *s a t.

67

inkább jobbak és tökélletesebbek lényünk, és leg több hasznot tégyünk abban az állapotban, a* mellybe bennünket az Isteni gondviselés hely- heztetett.

Tsak az ollyan tiszta szivü emberek győzhetik meg erről az igazságról a3 világot, a3 kik a3 Te rólad való elmélkedés által oh Isten! meg jobbulván, azokban gyönyörködnek, a3 méllyé k kedvesek Te előtted. A3 melly mértékben gyönyörködöm én abban, ha tisztelettel viseltetem azok eránt, a3 kik méltók a3 tiszteletre, abban a3 mértékben lészek én is méltó a3 tiszteletre ; ha pedig meg nem akarom azt esmerni, hogy betsületet érdemelnek mások, tsalhatatlan jele az annak, hogy én bennem semmi jó, semmi betsülésre és tiszteletre méltó nintsen.

Ah én Istenem! én is gyakran igazságtalanul bántani ember társaimmal ; én is ki igyekeztem tapogatni sokszor azoknak hibáikat, azt gondolván, hogy vigasztalásomra szolgálhat az nekem a3 magam fogyatkozásaimra nézve, ha mások sem tökélletesek. Ortza pirulva jelenek meg Te előtted! Oh Atyám! adjad, hogy soha többé ezen alatsony indulat az én éltemben rajtam erőt ne vehessen. Adj nékem erőt, és kegyelmet; szenteld meg az én minden indulati- mat, és kivánságimat. Amen.