Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

jük fel könyörgésünkben szemeinket, 3s mindnyájan igy kiáltunk fel a3 földről: Mi Atyánk! ki vagy a’ menyekben !

Ha már mindnyájan egy famíliának tagjai, ugyan azon első pár embernek maradéki, 3s ugyan azon mennyei atyának fiai és leánnyai vagyunk; tehát ugyan azon kötelességeink is vágynak egymás eránt, mellyekkel tartozunk egymásnak, mint atyafiak. Az embernek soha sem kell idegennek lenni e3 földön az emberhez. Tartozunk testvéri köteles- séginket tellyesiteni élő testvéreink eránt; tartozunk gondoskodni a3 következendő nemzetségről, a3 melly jussát tartja a3 mi örökségünkhez, 3s gondoskodásunkhoz. Sót. bizonyos kötelességekkel tarl ózunk még azok eránt is, a3 kik előttünk voltak lakosai e3 világnak, de a3 kiknek tetemeik már régen porrá, és hamuvá lettek.

A3 Keresztyén ember nem a3 mulandókért él e* földön, nem is a3 jelenvalókért, a3 mellyek egy szempillantás alatt el repülnek előle; a3 Keresztyén meg lévén a3 felöl gyozettetve, hogy örök életre teremtetett, mint okos lélekkel fel ruházta- tott valóság örökkévalókértél. Es mennél inkább el tudja magát a3 Keresztyén szakasztani a3 földiektől , az az, mennél inkább lelki életet él, 3s mennél kevesebbé uralkodik Ö rajta az állati természet: annál hasonlatosabb lessz az Istenhez, a3 kinél nintsen ma vagy tegnap, sem a3 napoknak egymás után való következése, sem el múlt, sem jövendő idő, hanem a

3 ki tsak az örökkévalóságban 3s véghetetlen időben él. — így a3 Keresztyén lelkére nézve is, hogy úgy szóljak, az időnek semmiféle külömbsége sintsen. Az elmúlt idő, valamint a3 jövendő is, sem nem el múlt, sem nem jövendő reá nézve, hanem az Ő jelenva- ló idejét tészik ezek. Arra nézve a3 meg holtak még nem holtak meg, hanem mint Keresztyénéi

A' Halottak eránt való kötelességek. 581