Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
566 A Jövendő mondásokról. Adjad oh Mennyei Atyám! hogy én is ezen tzélra törekedjem, hogy erköltsi jóságom és tse- lekedeteim által már itt eJ földön érezhessem azt aJ mennyei örömöt, melly aJ virtusra az örökké valóságban várakozik. — Oh melly boldogtalan az az ember , aJ kiért nem hullat senki háládatos köny tsepekct ; oh melly boldogtalan az az ember, aJ ki semmi boldogságot nem re- ménylhet az örökkévalóságban. XLVjf jövendő mondásokról. Sirák. 34: 5 — 7. El van rejtve , a’ mi ránk vár, Az éjnek homályában, Tsak a’ jelen valókon jár Látásunk szabadabban. Van ugyan olly tehetségünk , Mellyet nem köt tér, ’s idő ; De azért rejtve van tőlünk Mindenkor a’ Jövendő. Isten! tsak nálad van tudva, Tsak hatalmad esméri, A’ mi van , lészen, és vala , — Más azt nem szemlélheti. Oh világosság’ kútfeje ! Te látsz minden homályba , Nints mennyen ’s földön semmi se Te tőled el titkolva. Hogy örömest tekint bé az ember aJ jövendőbe életének külömbkülömbféle örvendetes és szó-
