Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

erőszakkal magokévá teszik a*más jószágát, bün- tetetlenül ne hagyd azoknak ravaszságát, vagy erőszakoskodását. Ne légy érzéketlen a3 leg tse- kélyebb igazságtalanságra nézve is, a3 mellyet azok gyermeki pajkosságból el követnek. — Emlékezz meg, 3s Őket is emlékeztesd azon szeren- tsétlenekre, a3 kik gyalázatos életeket vagy a3 hóhér pallosa alatt, vagy a3 tömlötz békéi között végezték el. Beszéld el nekik azt, hogy azok a3 gonosztévok mindnyájan vagy tsak gyermeki játékok , vagy pedig tsekélységek el lopásán kezdették el törvénytelen tselekedeteiket, és nagy tsalárdságon, a3 mások javaival való hűségtelen sáfárkodáson, tolvajságon, és erőszakos rabláson végezték azokat. — Tanítsd meg Őket arra , hogy a3 takarékosságon, és meg elégedésen épül az élet boldogsága, és a3 ház nép jó állapotja; hogy a3 tiszta szív által leg könnyebben és leg bizonyosabban lehet meg nyerni a3 mások bizodalmát; 3s hogy az igaz keresmény leg állandóbb , és az Isten áldása szokott azzal eggyütt járni. Tanítsd meg Ötét arra, hogy a3 szükség soha sem ád arra just valakinek, hogy igazságtalanságra vetemedjen, hanem az Isten atyaiképpen gondot visel rólunk, 3s mikor legnagyobb a3 szükség, a3 mellyben vagyunk, akkor van legközelebb az ö segedelme hozzánk.

Sokszor, óh Atyám és Istenem! igen sokszor, és sokképpen tapasztaltam én ezt az én életemben! Mikor ügy tetszett nékem, hogy sehonnan sem várhatok segedelmet, akkor valál leg közelebb Te én hozzám! Mikor vigasztalást nem találtam, meg vigasztaltál engemet, oh én szabadító Istenem ! — Ugyan miért vetném hát én arra kezeimet, miért lopnám, vagy rablanám el hát azt, a3 mit Te az én atyámfiának ajándékoztál? Miért irigyleném azt azoknak, a3 mi Te nékiek

A' mások javainak tiszteletben 's a' t. 469