Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

vér, mással ismét atyánk, anyánk, házas társunk, vagy mátkánk eránt. A3 ki minden emberi testi 3s lelki barátjává akarna tenni, annak utoljára egy igazi jó barátja sem lenne. A3 ki minden ember eránt egyenlő bizodalommal ki- vánna lenni, az el vesztené tsak hamar minden embernek Ő eránta való bizodalmát.

Úgy de hogy szeressem hát felebarátomat ? A3 Krisztus Jézus leg tökélletesebben meg felelt erre a3 kérdésre: Szeressed, úgy mond, felebarátodat , mint te magadat.

Ám ijedjen el az Idvezito ezen szavainak hallására a3 tsupán tsak magát szerető ember, a3 ki a3 maga hasznáért, betsületéért, világi javainak öregbitéséért, testvéreit, barátait, Hazafitársait, sót hazáját 3s mindenét kész meg tagadni , és fel áldozni. Ám jöjjön zavarodásba a3 jóra kész szivű ember, a3 ki örömest kívánná meg tartani és tellyesiteni a3 Jézus3 parantsola- tait, de azomban lehetetlennek látja, hogy mindent úgy szeressen 3s betsűljön, mint magát. Mindazáltal örökké igazak maradnak ezek a3 Szent igék, és egyedül tsak ezeknek tellyesitése terjeszti el e3 földnek szinén az igazi emberiséget és boldogságot.

Mit kiván az Idvezito, midőn azt kívánja , hogy úgy szeressem felebarátomat, mint magamat? — Azt kívánja: hogy mindenik ember társammal azt tselekedjem, a’ mit, ha abban az állapotban volnék, a5 mellyben az vans én magam eránt való szetetetböl kívánnék, hogy az tselekedjék én vélem. Ha te ki raboltatva, és vérbe keverve az út mellett fctrcngenél, és idegenek mennének el melletted; mit kívánnál te magad eránt való szeretetbol, hogy azok tse- lekedjenek te véled? — Imé te is azt tselekedd ö velek, ha Őket ollyan környülállások között

Kit soda az én Felebarátom? 2l