Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
74 , sággal az olly dolgok, melljek Szivünkre igen nagj hé nyomást tettek, jelennek meg leg könnyebben. Ennél fogva az éltes emberek álmai inkább az Ö ifjabb esztendeikben látott tájjékok- kal és esmert személyekkel foglalatoskodnak , mint azokkal, mellyeket idősebb korokban es- mertek meg, mivel azok szoktak aJ leg erősebb hé nyomások lenni, mellyeket gyenge ifjúságunkban éreztünk. De az értelem és az itélo tehetség az álom kezdetében még igen gyenge. A3 képzelődés egyik képe a3 másikra emlékezteti az embert. Ezért forgunk mi idegenek és es- merosök közt 3s társalkodunk a3 holtakkal, mintha még most élnének. Mennél tsendesebb az álom, annál nagyobb hatalma van a* lélek itélo tehetségének. Innen sokszor el bámulunk álmunkban álmaink egymással való ellenkezéseken; el bámulunk, hogy a3 holtakat ismét élni látjuk; sót végezetre azt is észre vesszük álmunkban, hogy tsak álmodunk. Ez az eredete, ez a3 történet le Írása az á- lomnak. Hogy juthat tehát egy okos, az az, egy minden elő Ítéletektől szabad embernek eszébe, hogy a3 lélek az ö fel ébredő képzelődő tehetsége játékai által világosabban lásson, mint ha az ö tellyes munkásságában minden többi tehetségeivel és erejeivel együtt munkálódik ? Ha tehetsége volna a3 léleknek, hogy a3 jövendő dolgokat az aluvás ideje alatt előre lássa, úgy az Isten, a 3 ki fo boltsessége szerént a3 jövendőt előttünk el takarta, önnön magával ellenkezne. Ha a3 lélek ezen előre gyanító erővel bírna: úgy az Isten nem tsak egynéhány, hanem minden embereket fel ruházott volna azzal, valamint aJ többi erőkkel és tehetségekkel is, ha szinte nem egyenlő mértékben is, mindeneket Az Éjtszaka.
