Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
58 Ai E s t v e. hiúságot, telhetetlenséget *s irigységet is el ne távoztassunk. Minthogy pedig az Isten szemei előtt feltételeink utálatos oldalait meg tamiljuk meg esmerni és meg vetni , következésképpen nemesebbek lesznek ezentúl tzéljaink Js annál nagyobb örömmel iparkodunk azokat el érni. Az Istenben való bizodalom mélyebben meg gyökerezik bennünk, Js nem tesszük egész meg engedésünket minden uj tzélunk által kotzkára, mivel tudjuk azt, hogy minden javunkra szolgál, a3 mit Ö reánk mér. Az estve bennünket rendszerént félénkeb- bekké , 3s tartózkodóbbakká teszen minden tse- lekedeteinkben 3s gondolatainkban, és fel téte- leink meg tekintésekor aggódóbbak 3s el tsüged- tebbek vagyunk. Több kellemetlenséget és veszélyt látunk előre, mint a3 mennyit nappal tapasztalunk. E3 leg inkább 3s tsak nem mindég, résszerént azon természetes vigyázóságból és szemességbÖl származik, mellyel szoktunk éjtza- ka, midőn testünk érző eszközeire nem bizhatjuk magunkat egész bizonyossággal, mindent tselekecíni, résszerént pedig testünknek el lan- kadásából és el erotlenedéséböl veszi eredetét, mellybe nappali fáradságos munkáink helyheztet- nek bennünket. Ellenben soha se kellene az embernek az Isten bolts rendelései eránt nagyobb bizodalómmal s nyugodtabb szívvel lenni, mint estve ; mivel a3 nappali történetekre való vissza emlékezés leg hathatósabban prédikálja ezt a3 bizodalmát, 3s minden el töltött óra tanúbizonysága az Ö szeretettel tellyes gondoskodásának. Hány hányféle veszedelmek nem húzódtak el minden ártalom nélkül, méllyek bennünket 3s hozzánk tartozóink egéségét és életét fenyegették , a3 nélkül hogy érdeklettek volna minket, vagy tsak
