Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

Az 1£ st i> e.

59

csmertük volna is azokat! Az Isten szeretete őrizett bennünket; az Isten szeretete a3 napnak minden szakasszában adott nekünk valamelly vidám szempillantást, melly Szívünket fel vidámitotta. Még bánatjának közepette is voltak aJ Léleknek fájdalom nélkül való szempillantásai, mellyek az ürömmel határozódtak.

Annakokáért, ha nem volnál is szerentsés és attól, a* mi á* következendő napokban reád várakozik, 3s fenyeget tégedet, félve Js rettegve mennél ágyadba — emeld fel lelkedet. aJ mennyei mindenható, mindentudó és mindeneken könyörülő Atyához. Tudja Ö a*te gondaidat,^ aJ te terhedet! Ne ess kétségbe, az Isten me'g Isten, Js nem fog tégedet el hagyni, sem el mellőzni. Isten, Js a3 te Istened volt Ö akkor is, midőn szerentsésebb környülállásaidban hinni se akartad mostani kedvetlen helyheztetésed lehetősségét ^ meg emlékezett Ö rollad akkor is, midőn te O rólla ritkán vagy soha se gondolkoztál. Még most is Isten, a* te Istened ö, midőn meg szomorodva panaszkodsz hozzá, és Ő fel fogja reád azon vidám napokat deríteni, mellyeket aJ te kitsiny hitü szived most talám hinni is alig akar. Az Isten hatalma nagyobb minden emberi hatalomnál — 'miért tsüggedsz hát el ? Őrizd megtsak szíved fedhetetlenségét és tisztaságát, Js meg mentetted boldogságodat aJ vég veszedelemtől .

Gyakorta még tanúsággal tellyesebb reánk nézve, ha estve magunkra maradván, nem tsak azt visgáljuk meg, aJ mi egész nap rajtunk történt, hanem azt is, hogy 3s miképpen viseltük magunkat némelly fontosabb és nevezetesebb esetekben ?

Ha örömöt találsz abban, hogy másokat meg Ítélj, miért nem visgálod meg magadat, miért