Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
565 mire leli étnek e3 világra elő állítva? De eltagadhatom é azárt a3 Természetiben lévő tzélerányos- ságot és ennek következéseit? Bizonyára a3 kézzel meg fogható igazságot tagadná az el 3s hozná kétségbe és hasonló volna azon gyermekhez, a3 melly azért, mivel az attya tselekedeteinekokait és tzéljait nem esmeri vagy meg nem Ítélheti, azt képzeli magának, hogy az Ö attya ész nélkül él és mindent meg fontolás nélkül való könnyű gondolkozással tselekszik. Mitsoda pedig a3 leg okosabb halandó eszessége és tudománnyá is azon 'véghetetlen Böltseséghez képpest, melly a3 min- denséget elő állította, 3s életet lehellett belé? Azomban gyakran adhatja elő ollyan eset is magát, hogy az ember a3 természetben lévő dolgoknak egészen más tzélokat tulajdonit, mint a3 mellyekre rendeltettek azok valósággal. Mert ki- tsoda bir olly éles látással, hogy a3 világ órájának számtalan kerekekből álló niívét ki esmerhet- né és a3 világ minden alkotó részeinek öszve köt- tetését s egymásért és egymásba való munkáló- dását világosan elő terjeszthetné magának? Bizonyára nagy vakmerőség, ha valaki arra törekszik, hogy az Isten tzéljait ki esmerje és minden munkáiban fel fedezze. Ellenben az is kézzel meg fogható eszelőség, ha az ember átaljában lemond az okok és következések meg esmerésérol, és még ott is vak akar az Isten bölts rendeléseiben lenni, a3 hol azok • nyilvánvalók. Annyi volna az, mint a9 világ nagy, meg mérhetetlen és élettel tellyes Egészét holt és önnön magokról semmit se tudó erők játékának tartani. E’ szerént a3 természet alkotó hatalma volna az Isten, a3 ki a3 nélkül, hogy tudná azt, minden «akarat, 3s minden tzél nélkül szollitaná , léteire, meg foghatatlan böltsességgel egyik tsu- da dolgot aJ másik után. így az ember egészen Az idő Járásánál' változásairól's cl t.
