Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
J 5 ki menthetetlen, én is romolhatatlan Js őreik léteire vagyok teremtetve! Törekedni, meg szünés nélkül akarok és fogok én törekedni, hogy aJ Teremtés hosszú lajtorjáján felyebb lépegethessek. Iparkodni akarok én és soha se fogok el fáradni arra való töreke- désemben, hogy szent életem Js lelkem ki palié rozása és ki fejtése által aJ felségesebb valóságokhoz , mellyek ihlettem vágynak, közelebb juthassak. Oh mindenható, adj erőt nekem! Én semmi se vagyok, nekem semmim sints! Tsupán r Te kegyelmed által vagyok én, aJ mi vagyok, *s van, aJ mim van. Tulajdon érdemeim nem lévén, tsak aJTe örökkévaló könyöriiletességedért, Js aJ Te véghetetlen Szeretetedért kell nekem esedeznem ! ’Sóit 8. 4. 5. A’ földek körül Holdak Földek és Napok, ’S minden Napok seregei Egy nagy Nap körül forognak, Atyánk, körülted, ki a’ mennyekben vagy! Mind ezen világosi tó és Meg világosittatott Világokban testekre ’s lelkekre Nézve külömbözo valóságok Lakoznak ; de mindnyájan Meg emlékeznek Te rólad ; Szenteltessék meg a’ Te neved ! Ha estve aJ nap gyönyörű világossága el enyészik , ha a" városokat, falukat, mezeiket és heII. A tsillag os
