Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d

58 njiilállások közt a’ leg jobbat választhassuk. Lelket Öntött belénk, mellj aJ halhatatlanságot és tökélletességet szomjúhozza; de testet is adott ahoz, aJ mellj földből vétetvén, Js valaha is­mét aJ porba térvén vissza, tsak aJ földiekre tö­rekedik ; ezt azért adta nekünk, hogj a^ Lélek aJ rajta való uralkodásban erejét gjakorolja, Js felséges tzéljainak éppen úgy eszközévé tegje, mint az egész világ az Istennek eszköze aJ lelkek boldo- gitására. AJ testi érzések elevensége nélkül az Em­ber soha se törekedne aJ tökélletességre, ha­nem életét munkátlan njugodalomban szunnja- dozná el; és éppen ezen érzések azok , melljek aJ munkásságot fel serkentik Js ingerlik. Erzékenjségeink ^s kívánságaink elevensége nélkül az Ember lelke aJ virtust nem esmerné. AJ ko érzéketlen; de mivel önnön természete szerént nem vétkezhetik, lehet é azt virtusos- nak nevezni ? AJ Tömlötzbe zárt rabnak nints alkalmatossága valamellj vétket el követni; de virtusosnak neveztethetik é ez azért , mert szűkölködik aJ Bűnökre való alkalmatossá«: nélkül ? Érzéseink elevensége és ingerelhetosége nél­kül , melljek gyakran fel zendülnek aJ léleknek jobb meg gjozodései ellen, aJ mi örökké való léteire rendeltetett Lelkűnknek nem volnának eszközei erőnk öregbítésére, és aJ belső tökélle- tességazon pontjának elérésére, mellj minket mind ebben az életben, mind aJ halál után való léte­lünkben közelebb vezérel az Istenhez. Mivel nem aJ njugodalomban, hanem aJ viaskodásban neve- kedik az erei; tsak aJ munka neveli azt, aJ nju- godalom ellenben el altatja. AJ hol nints küzdés, ott gjozedelem sints. Távol legjen tehát, hogj érzéseink mozdu­latain panaszkodjunk, az érzékenjség aJ virtusok Az embernek magán való uralkodása.

Next

/
Thumbnails
Contents