Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d

Az embernek magán való uralkodása.

59

fel ébresztője 3s lelki erőnk meg visgálója. Az érzéssel tellyes, könnyen fel ingereltetheto Ember minden nagy feltételekre leg tüzesebb, minden jóra leg könnyebben el határozza magát, a3 tunya ellenben mind a3 jó, mind a3 rossz eránt egyformán hideg lévén, inkább hasonlít egy holthoz, mint egy élohez.

A5 leg jelesebb és leg szeretetre méltóbb emberek mindég aJ leg érzékenyebbek szoktak lenni, hogy ha tudnak érzéseiknek parantsolni és azokon uralkodni. A3 leg rettenetesebb gonoszté- vök ellenben egy fo érzés dühösségétol hagyják magokat el ragadtatni. Ki nem szánja ezen sze- rentsétleneket ? Ezek valóban aJ leg fényesebb tulajdonságokkal birtak arra, hogy ember társaiknak jól tévőik legyenek.

A3 testi kívánságoknak, ösztönöknek és érzéseknek a' vallás rend szabásaival, az okosság torsok Igazságaival való szünteleni hartzában kell és lehet tsupán a3 mi halhatatlan lelkűnknek magát az Ö tsudálkozásra méltó nagyságában ki mutatnia. Külömben sehol se. Ne legyen Ö az Ö testének 3s testi érzéseinek és kívánságainak rabszolgája, hanem ezeknek határtalan Urok. Nem mesterség az, hogy az Ember hatalmának 3s bé látásának nagyobb volta által másokon uralkodjon. De magán uralkodni tudni, tulajdon hizelkedo vagy fájdalmas érzéseinek rabja nem lenni, ez a3 Szabadságra és Magán való uralkodásra rendelt léleknek leg nehezebb munkája és leg szebb gyo- zedelme.

Volt ollyan, a3 ki az egész világot meg hódította győzedelmes Seregeivel, magát ellenben nem tudta meg győzni. Kis lelkű maradt, önnön nagyra vágyásának szolgája 3s veszedelmes hódító fel tételeinek rabja. Más egy Szavával Miliomoknak parantsolt, de tulajdon állati ösztönein nem tu-