Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 4. (Buda, 1829) - 10.413d

224 A lelhi esméret hatalma. 2. Kor. 1. 12. Szent Isten ! e’ világon nints Tiszta Szív nélkül öröm, El vész az arany, jószág s hints El szépségem és erőm. Tsak ha lelki esméretem Jó , melly semmi vétekre El nem pirul, Iessz életem ’S halálom édes végre. IVIinden halandó Szívében hangzik egy idegen, szent Szózat és kiki érti azt, akármelly valláson legyen is; sót aJ pogány is, aJ kihez az Isteni ki jelentés jóltévÖ Sugárai még el nem hatottak. Hangzik az, és semmi hizelkedés , bosszúság Js okoskodás se halgattatja azt el; szüntelen ezt kiáltja az: Ember ! légy igazságos ! Hijjában hánytatja magát aJ vallás tsúfoló szemtelen könnyű eszűséggel, aJ ki mindent tsak aJ vak történet munkájának tart, az Istenben va­ló hitet aJ köznép eszeloségének, aJ keresztyén- séget aJ tudatlan és miveletlen köznép öszve fog­laló lántzának “s korlátjának nevezi ; hijjában akar Ö semmi virtust se hinni, tsak képzelke- désnek vagy kép mutatásnak Ítélvén azt; hijjá­ban iparkodik magával el hitetni, hogy tsak sé jó, aJ mit az eszesség, fortély és ön haszon ke­resés tanátsolnak; hijjában szeretné Ö az Istent Js aJ tsillagokon felyiíl jutalmazó itélÖBirótaJ vég- hetetlen teremtésből okoskodásával ki küszöböl­XIX.

Next

/
Thumbnails
Contents