Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
94 nyörgéseket mondogat, a3 Bibliából vagy más vallásos könyvekből olvasgat, ás a3 lármás mulatságokat elkerüli. A3 bölcs csak azt tartja Keresztyennek , a3 ki minden gondolatiban es "cselekedeteiben teljes emberszeretettel, mindenütt segéll és gyámolit, senkit meg nem sért, és igy úgy szólván csak a szeretetben él, az-az, Istenben él és cselekszik. Az Ö gyümölcseikről isméritek-meg Őket! Az Isten a3 legfőbb bölcseség, az-az, az Isten semmi külső szín által meg nem csalattatbatik és illegnem vakittathatik. Ismeri Ő minden élet nélkül való és élő valóságok valóságos becsét. O előtte nincs személy válogatás. Az Ö igazságának mérő serpenyőjén egyenlő súllyá van a3 királyi pálczá- nak és a3kóldús3 botjának; Ő reá nézve a3 történet szerént való nem fő dolog. De a3 halandó itt e3 földön sokáig csalódások közt jár. Mert minden ember iparkodik jobbnak látszani, mint a3 micsodás. Ezen külső szin .által megcsalja eggyik a3 másikat. Nem tudjuk mi mik légyenek az emberek, hanem csak micsodáknak látszanak. Nem a3 valóság, hanem a3 tévelygés előtt hajtjuk-meg magunkat. Csak a3 történet szerént való mellék-dolgokat vesszük észre az azok megett rejtezkedo fő dolog helyett. Megfejé- rittetett koporsók előtt állunk, de nem látjuk azok alatt a3 senyvédést és rohadtságot. Mennél helyesebben esmeri valamelly ember a3 más emberek és dolgok becsét maga körül, és mennél'kevésbé hagyja magát a3 jó vagy rossz külső színtől megvakítatni, annál bölcsebb az. A3 bölcseségnek fo törvénye tehát ez: Válaszd-el a3 külső színt a3 valóságtól! — Vedd a3 dolgokat azoknak, -a3 mik valósággal, nem a3 miknek látszanak. * A' Külső szili es valóság.
