Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

194

Az élet’ becse az embereire nézve.

vagyon pedig, és inkább kívánkozunk kiköltözni e3 testből, és az Úrhoz menni lakni. Annakokáért is igyekezünk, hogy mind itt lakván e5 testben, mind elköltözvén e’ testből; néki kedvesek légyünk. 2. Kór. 5, 6. 8. 9.

Micsoda becsem van énnékem ? — Én is tudom azon becset, mellyet én az életben vagy annak némelly tárgyaiban helyheztetek, Mennél nagyobb becse van ezen múlandó , hijábavaló életnek a3 halandóra nézve , annál csekélyebb az Ö becse önnön magában. Szorosabb atya fiságban van még Ö a3 mulandóval, mint a3 múlhatatlannal, szorosabb atyafiságban azzal, a3 mi a3 porból jo és a3 porba tér - vissza, mint az Istennel és az Isteni dolgokkal.

Hová vitt engemet ez az elmélkedés? — Itt állok önnön magamtól elidegenedve, és a3 világra, magamra nézek és Te hozzád tekintek fel oh Isten! — — És a3 midőn mind arra nézek, a3 mi engemet e3 világban kiváltképen magához von ; mind arra, a3 mi, ha hozzá közel vagyok, szívemet nagyobb örömre indítaná, vagy a3 mi engemet, ha azt el kellene vesztenem , ki mondhatatlan bánatba döntene-------tehát ugyan akkor a3 magam

tulajdon becsét fontoltam-meg. — Messze vagyok még én az én belső tökéletességemtől; ah! sokat szeretek, soktól rettegek még én ebben az életben, a3 mi sem ezen indulatos szeretetet, sem a3 rettegést nem érdemli. Sokkal jobban ragaszkodom még én némelly dolgokhoz, mint az én nyugalmam, belső boldogságom, sót virtusom is kívánná. INem azt kivánod Te, hogy minden örömöktől, a3 mellyeket e3 földön nékem a3 Te szereteted nyújt, lemondjak : hanem hogy ez a3 múlandóság ne uralkodjék egészen az én halhatatlan részemen,, ez a’ Te parancsolatod; ennek elérése az éli czélom i