Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
80 fordul 5 csendes, hívó, 3s gyermeki szívvel az Ő Istenéhez. — Eggy tisztelettel teljes gondolatot küld a3 mindenségi Igazgatójához, 3s eggy lassú fohászkodást a3 minden jónak és tökéletesnek eredeti kútfejéhez. Ez könyörgés! AJ Mindentudó tudja ezt a3 gondolatot, tudja ezt a-* fohászkodást 5 mert mi volna a3 legtökéletesebb valóság előtt, a3 ki a’ maga leikével az egész mindenséget álthatja, és a3 napsúgárban lebegő port 3s a3 legtávolabb lévő csillagot mozgatja, mi volna Ö előtte elrejtve? De éppen az Isten3 nagyságának emlékezete, melly soha sem lessz elevenebbé bennünk, mint aJ könyörgés alatt, tolt el bennünket megujjitó bi- zodalommal. Akkor a3 könyörgés megnyitja úgy szólván a’ lelki világ3 kapujit előttünk, mellynek mi is fél polgárjai vagyunk. Közelebb lépünk az Istenséghez, és érezzük, hogy az övéi vagyunk. Felemelkedünk a3 könyörgés által a3 semmi és a3 múlandó felett, és nagyobbakká, sót Isteniebbek- ké leszünk. Hatalmasabbá lessz bennünk az a3 meggyőződés, hogy mi sem most, sem ezután el nem veszhetünk. Tisztábban megkülömböztetjük a3 mulandót az örökkévalótól, a3 külső szint a3 valóságtól; az egész világot más színben látjuk. A3 nagy föld3 golyóbisa csak eggy kis lépcsővé válik lábaink alatt a3 dolgok3 megmérhetetlen mindenségében; a3 csillagos égnek véghetetlen távolságain által csak eggy csekély részét látjuk a3 legszentebb valóság3 templomának, és elragadtatásra hevűlünk 3 hogy az Isten3 hatalma méltózta- tott minket arra, hogy az Isten3 országa lakosainak monda i tassunk, 3S vidám reménységek futnak keresztül inainkon. Eggy mennyei öröm járja keresztül egész valónkat. — Ez a könyörgés3 ereje. Ez az Isten3 közel létének munkája. Senki sem beszél az Istennel , szívének meg dicsőittetése nélkül. j4? K'ö ny ö rg e «’ ere j e.
