Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

kedves hibámnak eltörlésére kiválasztottam, és végre szabaddá leszek ezen hozzám ragadott gyengeségtől , bár melly nehezen és fájdalmasan essék is erőlködésem.

Most már feltaláltam aJ valóságos útját, hogy lehessek alkalmatos arra , hogy Te hozzád közel- gessek , és hozzád, oh Isteni Jézus, hasonlatossá lehessek. Eggyenként akarom megverni ellenségeimet , a legnagyobb "’s legveszedelmesebb hibámat akarom Legelőször semmivé tenni; úgy osz- tán aJ többit mind, annál könnyebben meggyőzhetem. így fogok végre tisztára mosattatni az én bűneimtől és tökéletlenségeimtől aJfTe véred által, mellyel Te aJ Te igédnek Isteniségét megpecsételted. így fogok végre, oh Istenem 3 Atyám, oh legszentebb Valóság, ama nagy czélra méltóbbá lenni3 aJ mellyre engemet aJ Te szeretettel teljes mindenhatóságod aJ semmiből életre hívott.

Atyám, oh Atyám! akarom! és a3 Te erődtől Js kegyelmedtől gyámolittatván, melly minden Te gyermekedben hathatós, meg fogom tehetni, aJ mit akarok. Gyakran hibáztam én — feltételeim nemesek vóltakj de nem tétettek mindenkor azzal aJ vigyázással és bölcseséggel, aJ melly illik aJ Keresztyénhez. Azért tettem-le olly sokszor bátorságomat és szándékomat. Adj immár nékem erőt és belátást, oh Atyám! Világosíts nekem aJ Te példáddal, oh örök fiú! Szentelj-meg engemet az örök igazságban, oh Isteni Lélek! Amen.

jf Keresztyén a maga torsok igazság, ’s a'* t. 475