Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

gyeskedo játszás; gyakran 3s utoljára a3 munkás Keresztyéni életre nézve gyümölcstelen ábrándozás , a3 millyet nem kívánt a Jézus, a3 ki a3 maga tulajdon tanitványit munkásán és sok foglalatossággal küldte-ki az emberek közzé — vagy eggy titkos képmutatás , a3 mellynél fogva a3 beszéd, mozdulatok és kegyes gyakorlások igen is gyakran ellentmondásban valának azzal, a3 mi a3 szívben és érzésben vélt.

A3 Jézus3 szent vallása pedig teljességgel nem parancsolja nékünk ezt az életmódot, ezt a5 világtól való magunk félre húzását, ezt a3 szüntelen való kegyeskedést, midőn az Istennek jó ado- mányival örömest szeretnénk élni, 3s ezt az örökös imádkozást és áhitatoskodást, midőn ahoz igaz lelkűnkből hozzá készülve nem vagyunk. Nem, a3 Krisztus azt akarja, hogy a3 mi imádságunk ne könyvnélkül tanúit, ne unalmasés ne figyelem nélkül való hebegés legyen; azt parancsolja Ő, hogy mi munkásán és haszonnal vegyünk részt a3 valóságos életben ; nem kárhoztatta Ö azokat, a3 kik foglalatos módon és fáradhatatlanul előmozdítják a3 világ3 javát; nem kívánta a3 Királyoktól és a3 föld’ nagyjaitól, hogy ők, a3 helyett hogy a3 reájok bízott népekről gondoskodnának, magokat megvonják, minden pompát gyűlöljenek, és imádkozzanak. Nem, a3 Jézus ismerte a3 világot, és még is kiküldé a3 maga tanitványit a3 népek közzé; tudta Ö, melly sok üldözéseknek és szenvedésekének lesznek azok kitétetve, de nem akarta, hogy elpuhítsák magokat, hanem biztatta Őket és monda : Ki küldeiek titeket, mint a3 bárányokat a3 farkasok közzé. De ne féljetek, és bízzatok a’ mennyei Atyának gondviselésében.

Annakokáért senki se gyötörje magát az Ö tökéletesül ése felöl való kétségekkel, midőn azt mind véghez nem viheti, a3 mit az Ö szívbéli megA* Keresztyén «’ maga torsok ’s a’ t. 461