Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

elégedetlenül áll, és elcsügged annak lehetsége eránt, hogy olly tökéletes lehetne, mint aJ hogy aJ Jézus kívánta, az Isten akarja, és a5magunk tulajdon érzése sugalja, hogy lenni tartozunk.

Azután , minthogy aJ belső meghasonlás elviselhetetlen, megnyugtatja magát az ember mindenféle hamis okokkal. Azt mondja: A5 lélek kész, de aJ test erotelen ; akaratom van , de hogy véghez vi- hessem, azt nem tehetem. Lehetetlen , már itt e földön szentnek lenni. Minden ember megtartja mindenkor aJ maga gyengéjit. Az Isten csak ugyan nem kívánhat többet, mint aJ mennyi az embertől kitelik. Lehetetlen , hogy minden foglalatosságok, cselekedetek és széllyelvonattatások között, aJ mellyekre minket az élet aJ közönséges világban késztet, szüntelen gondolkozhassunk minden kötelességeink^ foglalatjáról, aJ mellyeket nékiink aJ Vallás parancsol; lehetetlen3 hogy aJ külömb- féle nemű emberekkel való társalkodásban eggy- szersmind szüntelen gondolkozhassunk az Istenről és az örökkévalóságról, vagy azon fogadásokról, aJ mellyeket tettünk ! — Vagy meg kellene az embernek aJ maga természetét tagadni, és aJ világ közepette álmodozóvá lenni, vagy örökös magánosságba kellene magát meghúzni, aJ hol az ember ne csinálna egyebet, hanem csak aJ vallással foglalatoskodnék.

Az illy megnyugtató okok igen közönségesek az emberek között. Csak nem mindennap hallhatni illyeket, mihelyt aJ beszélgetés ezen tárgyra fór- * dúl. Kimondják azt az emberek, holott pedig jól érzik , hogy azzal aJ csélcsap és rossz ember szintúgy kimentheti és szépítheti magát, mint az igazi becsületes ember.

Kimondják azt az emberek előtt, Js talám megbánják könyörgésekben az Isten előtt. Mert a lel- - kiisméret egészen másképen beszéli mi bennünk, a'

458 A’ Keresztyén a* maga törsök ’s aJ t.