Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
455 XL. * A Keresztyén c? maga tőrsöli igazságai val a közönséges élet* tolongásában. Ján. 12, 26. Első Elmélkedés. Istenem ! elszánván magamban, Hogy csak Téged kövesselek , Add ujítnom szándékom’ gyakran, Hogy mást feljebb ne szeressek • ’S mit lelkesülve érzettem Szent tüzemben meg is tegyem. Hogy hamarább érhessem czélom’ Ne engedd soha életein’ Te közied, ’s bűn közt felosztanom; Eggy órámat se fertézzem — Meg, sőt haszonra fordítsam, Hogy nálad ne vádoltassam! Adjad , hogy erőm’ ’s tehetségem’ Magam— ’s felebarátimnak Javakra örömmel szenteljem; így élek néked, Atyámnak: Elek Te dicsőségedre , ’S lelkemnek id.vességére! Sokan vágynak, aJ kik az uj esztendőnek belépésével mar gyakran elszántak magokat, liogy mostantól fogva megjobbitják torsok igazságaikat, megváltoztatják élet-médjokat, és az uj esztendővel uj emberekké lesznek. JS valódi akarat jók vélt az Naponként, hetenként megujjiták jo feltételeiket sS valéban azokhoz eleinte hívek is maradtak. Igye-' kéziek aJ békeséget magokban és magokon kivid
