Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
291 gerjedő indulatot, holmi tisztátalan hajlandóságot magadban meg nem győztél; mert az Isten adott neked arra megkivántató erőt és akaró tehetséget, de a mellyet neked nem volt kedved használni. Gyakran megeshetik az, hogy mi magunk is kétségesek vagyunk cselekedeteinknek becsek eránt; Js hogy nem tudjuk, ha vallyon ott., aJ hol ben- nüok külömbözÓ kötelességek láttattak küszködni, aJ legjobb részt választottuk-é ? Ebben az esetben meg kell visgálnunk magunkat: vallyon aJ nagyobbat ésszentebbet meggyőződéssel elsőbbnek tettük- é; vallyon egyedül azzal az erős szándékkal cse- lekedtiink-é, hogy aJ valót, jót és igazságost tegyük? — Akkor osztán akármiilyen lett légyen is aJ cselekedet — az igazságos Isten jobban tudja azt betsülni, mint mi magunk. Akkor osztán akármiilyen következései légyenek aJmi cselekedetünknek — az Isten uralkodik aJ következéseken, és azok nincsenek az embernek hatalmában. — Némelly ember jámbor érzéssel kivánta aJ jót, de gonoszt és dudvát látott ott származni, aJ hol azt vélte hogy nemes magot hintett vala. Némelly ember gonoszt akart tenni, de aJ mi rosszat másokra árasztani akart, az az Isten'* igazgatása által jóvá és áldássá változott azoknak. Midőn pedig észre veszed, hogy tévelygésből és tudatlanságból igazságtalanságot követtél-el; midőn észre veszed, hogy hirtelenkedésből, vagy külömb- íéle alkalmatosságok ösztönözéséből boldogtalanságot szerzettéi: siess aJ tévelygést helyre hozni, és azou sebet megorvosolni, a5 mellyet ejtettél. Ez illik a5 nemes, Istennek tetsző és Istent szerető szívekhez; ez az Ő legelső kötelességek. Nem mindenkor van az ember ollyan állapotban , hogy elkerülhesse azt, hogy tudatlanságból ne hibázzék; de aJ tévelygésnek által látása után an jóvá teheti külömbféleképen az abból szárA’ Bűn es tudatlanság. 19 * gyakr
