Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

Gondold - meg : ezen a5 helyen , a3 hol te a3 templomban állasz, fognak eggykor a3 te unokájid, a’ te maradékaid imádkozva állani, midőn te nem lészesz többé. Itt is emlékezni fognak még ok te rólad! Talám azon helyet, mellyel lábod ér, meg fogja még eggy hív fiúnak, eggy szerető leánynak, eggy nyájas 3s szeretettel teljes testvérnek könnye nedvesíteni, midőn a3 te emlékezeted az Ö szivekben elevenebb lessz. Maradhatsz-é érzéketlenül az Istennek templomában, midőn illy nagy példák vesznek körül, 3s illy nagy emlékezetek hatnak- állal tégedet?

Gondold-meg: midőn tekinteted végig repül az áhitatos gyülekezeten, a3 hol a3 koros ember a3 gyermek mellett, a3 betegnek halvány ábrázatja a3 viruló egésség mellett, a3 foglalatossággal teljes férjfiúnak komolysága , az ifjúságnak eleven elméje mellett, a3 bánkódónak bús tekintete a3 meg elégedettnek mosolygó szemei mellett tűnik elődbe,— gondold-meg, hogy száz esztendő múlva mind ezek a3 virító és hervadó ábrázatok eltűntek a3 földről, és egészen más alakok töltik-bé ezen hosszú sorokat, a3 kik között te sem lészel többé.-—- Te sem többé! —

Illy nemű emlékezetektől általjáratván, akaratod ellen fogsz azon felséges tzél felé ragadtatnia* mellyre van rendeltetve tulajdonképpen a3 közönséges Isteni tisztelet. Ne mond többé: Az én magányos kamarámban is tisztelhetem én az Istent; mi szükségein volna nekem a3 templomba való járásra? INem, ezeket az érzéseket, ezt az elragadtatást csak az Istennek szenteltetett templom adhatja te- íiéked!

Ugyan is itt az Isten* beszéde felemelkedett helyről prédikáltatik tenéked. Az Istennek tetsző életre tartozó intések és példák hatnak itt lelkedre vagy a* vallás3 titkai juttatnak eszedbe. Légyen bár,

A’ közönséges Isteni tisztelet. 29