Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a
30 hogy ezek az előadások nincsenek mindenkor a le telkednek je len való szükségéhez alkalmaztatva; legyen bár, hogy eggyik vagy másik elmélkedés nem gerjeszti benned azt az épületet, a3 mellyet talám kívánnál: ügyde munkálkodik más elmékre; másokra van az szánva; miért zűgolódol azon? Hogy lehetne eggy elegyes Közönségben minden mindennek egyenlően fontos és becses ? Jön olly nap is, mellyen a3 beszéd a te telkedhez fog intézteim. — Ha olly prédikátziőn vagy, melly téged épület nélkül hagyott, jusson eszedbe, hogy legalább te használtál ugyan azon idő alatt másoknak azon példa által, a3 mellyet adtál. Mikor ott voltál, nem mentél-elo rósz példával mások előtt a3 közönséges Isteni tiszteletnek elmulalásával, és nem csábítottad a3 gyengébb elméket hasonló cselekedetre. Épületet, okLatást, vigasztalást találtak azok a3 meghallott szent Tanításokban. Hasznokra vált az nékiek, a3 te példád pedig idvességes volt reájok nézve. — Képmutató vagy-é azért, hogy a3 templomban jöttél, a nélkül, hogy épületet várnál az Isten3 beszédének prédikáltatásától ? Te, a3 kinek szerencséd van, megvilágosodottabbnak lenni másoknál, a3 ki az Istent az Ö csudálatos munkájiban felségesebben szemléled másoknál — a3 magad módja szerént tiszteled az Istent a3 templomban , mások ismét más módon: képmutató vagy-é azért? Nem külömbö- zo módon rebegi-é aJ gyermeknek és az öregnek szája az Istennek dítséretét ? Képmu tatók-é ok azért, hogy beszédjek külömbözoképpen hangzik? A3gyer- mek3 petyegése, és az Ősz öregnek mély buzgósá- gú fohászkodása, eggyaránt kedves az Isten előtt; ne szégyenld az Istent ezeknek társaságokban önnön legjobb belátásaid szerént tisztelni, sót tisztelés már az is, ha példád által másokat arra veA' közönséges Isteni tisztelet.
