Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400
19 esik azok közül a’ főidre a’ ti atyátok akaratja nélkül. Nektek pedig fejeteknek hajszálai is mind száa inon vannak. Rom. 14, 7. 8. 103 ’Solt. lg. Az Ur a' mennyekbe helyheztette az ő székét, és birodalmának mindeneken hatalma vagyon. 121 ’Solt. 2. 8. 73 ’Solt. 24. A’ te tanácsoddal igazgatsz engemet, hogy azután a’ dicsőségbe fogadj-bé. 1 Mo’s 50, 20. Sir. 11,14. Péld. Az isteni gondviselés* látható nyomait találjuk az Izrael népének viszontagságaiban, 105, 106, ll4 ’Sohárok. A' Jézus'halálában. Ap. cs. 4, 27—29. Pál Apostolnak életében. Ap. cs. 9,—3l. 40., Ha az isteni gondviselés, ’s az Istennek világkormányzása igazgatja sorsunkat, hogy van az ember még is oliy sok ’s különféle veszély és szenvedés alá vettetve? Sok veszélyt és réá jött szenvedést úgy tekinthet az ember, mint ön’ bűneinek súlyát és büntetését, a’ mellyel az isteni gondviselés őtet jobbítani *s bolcsebbé tenni akarja. Azonban a* jók is gyakran látogattatnak nem érdemlett szenvedésekkel. Az illy látogatások nevelik az Istenben való hitünket, bétóltnek tántoríthatatlan bizodalommal a’ mennyei atya eránt; kötelességeink hú tellyesitésére buzdítanak, 's fentartják bennünk a' bátorságot és reményt a’ földi dolgok’ változékonysága, a’ földi javak áilhatatlansága között is. Rom. S, 28. Tudjuk1 pedig, hogy azoknak, a’kik az Istent szeretik , mindenek egyaránt javokra vannak. Rom. 5, 5—5. Dicsekedünk a’ háborúságban is, tudván, hogy a’ háborúság békességes tűrést nemz. A’ bekességes tűrés pedig megkisértést, a’ megkísérlés pedig reménységet. A.’ reménység pedig meg nem szégyenit. E’sa. 26, 16. 2 Kor. 4, 17. 18. A’ mi nyomorúságunknak egy szempillantásig való könnyűsége, a1 dicsősségnek felette igen örökkévaló állan2 *
