Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400

20 dóságát szerzi minekünk. Mivelhogy nem azokra né­zünk, a’ mellyek láttatnak, hanem a’ mellyek nem láttatnak. ’Sid. 12, 11. 4l., Vallyon értjük-e mindenkor az Istennek vi­lágkormányzását ? Az Istennek világkormányzása megfogha­tatlan és titokkal tellyes; de mindég bölcs, szent és jó. Az emberi okosság szűk határok közé szorittatott, hogy sem az isteni gondvi­selésnek útait kinyomozhatná. Az Isten mint atya, ’s az emberek nevelője azt akarta, hogy a’ természet, az ész, a’ lelkiisméret, a’ viszon­tagságok; de kivált a’ Jézus vallássa, tudo- mányja és történetei által a’ jót megismer­jük, a’ virtusban erősödjünk, es úgy az örök életet elnyerjük 1 Kor. 13, 9. 10. 12. Mert rész szerént vagyon bennünk az 'ismeret, résszszerént a’ prófétálás. De minekután eljövend a’ tökéletes telyesség ; akkor eltör dtetik a’ mi részszcrint vagyon. Mert mos­tan ílátunk tükör által és homályos beszéd által; de akkor szemtől szembe. 147 ’Solt. 5. E’sa. 55, 8. 9. Az Istennek jó tetszésén Méltó lesz meg­nyugodnom, Ha sújtol is vezérlésén Nincs miért szomorkodnom: Mert ha dorgál, Jómra szol­gál, Azzal a‘ bűntől tisztit, Kegyességre, Re­ménységre, Hogy idvezűljek. indit. — Nota. Az Istennek jó tetszéssé. — HARMADIK FÖCZIKKELY. A* bűnről. 42., Mi a’ bűn ? N' bűn az, ha az ember a‘ roszra való

Next

/
Thumbnails
Contents