Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361
tot —■ az Istennek tökélletességei, minémüek, az ő Böltsessége, szeretető, szentsége, és mindenhatósága — ’s a’ t. Hiszi is ezt minden a’ ki az Istenről hejesen gondolkodik, és igy hogy Igazsága van a’Teremtés Históriája’ írójának mikor azt mondja: megtekintette Isten 's a t. Erői hát semmi kéttség nintsen ; hanem ha azt kérdjük. Hát ma igazé az , hogy valami van a’ nap’ alatt, az, mind jó? két féle ere a’ felelet. Egy rész azt állitja, hogy ama szomorú eset, mindent megváltoztatott, az ólta már egészen másként van a’ dolog, mint volt az előtt, — és ere a’ tapasztalást hozzák fel bizonyságul.— A’mi nyilván tanitja, — hogy mindennapi az erköltsi roszsz , - a’ bűn: valamint a’ természeti gonoszok is megszámlál- hatatlanok; minémüek a’ kártévő menykö- hullások, zivatarok, földindulások, vizára- dások , a’ sok mérges állatok és plánták. — Hogy a’ bűnök az emlitett szomorú eset olta vágynak meg az emberek közt, az tagadhatatlan; de erői én nem szóltok , mert itt annak heje nintsen, mivel azokat az Isten nem teremtette — ’s a’ t. — Hogy a’ természeti gonoszok is nem ritkák, — azt is - tanitja sok tapasztalás , a’ mint ere , ezen szomorú példa is bizonyság. — Hanem, azt kérdem , vallyon - ádé ez a’ tapasztalás heies okot az emlitett állításra ? Én az igy itélönek, és gondolkodónak azt mondom : Kitsoda vagy te, hogy illyen bátran mersz. ítélni ?
