Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

Azt nem tagadhatod, hogy ember vagy,

és igy haláros értelmű, rövid idejű, fsak tegnapi és mai vagy , tsak a’ holnappal sem ditsekedhetz ; elégtelen vagy hát ara, hogy minden dolgokat, azoknak minden tulajdonságaikkal megesmerj , annyival kevésbé vagy ara alkalmatos , hogy az ezek közt való ösz- veköttetést általlásd: — Lakásod az egész világhoz képest tsak egy porszem, az örökkévalóság rád nézve, egy feneketlen méjség; és mégis megakarod határozni, mi jó és mi roszsz , mi illik, és mi nem illik ehez. ’s a’t.

Osztán ki mondotta azt, hogy az eset előtt és nélkül, nem lett volna menykö hullás ? ’s a’ t. kitől tanultad azt, hogy az előtt nem volt mérges állat és mérges plánta ? Azt tudom , hogy a’ Pogány írók álmodoztak igy , az ö úgy nevezett a any idejek’ felpiperezé- sében (mint Virgil - az ö pásztori énekeinek IV-dikében Ovidius az arany idő leírásában) De a’ Szent írásban ennek semmi nyoma nin- tsen — Bölts Salamon ugyan egészen ellenkezőt mond Pred. i: 9. A' mi vált ugyan azon , ű’ mi ezután is lészen , és a’ mi most lészen , ugyan azon , a' mi ennekutánna is lészen ; és semmi nin- tsen ujj dolog a’ nap alatt. — Ellenkezőre mutat az is, a’ mit énekel Szent Dávid a’ CIV.

*Solt. 24. V. Mely nagyok a te tsrlekedsteid Uram\ mindeneket böltsen teremtet tél: bétölt a' föld a.' te gazdagságiddnl! Nem aról szólt itt Dávid, a’ mint volt a’ dolog az eset előtt, hanem aról, a’ mint a’maga idejében tapasztalta. —-