Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

az ékes természet szemlélésére; a’ napnak tsak egy sugara is alig juthat hozzá,- hijjába óhajtozik barátival, hozzá tartozóival való társalkodásra ; mind azokat ö tőle , mind pedig ötét azoktól elzárja az az erős vasajtó, a’ mely tömlötzet zárva tartja.-— ’s a’ t. így mi is —- sok dolgokban niegelégités nélkül maradunk itt •— Nem társalkodhatunk személy szerént az Idvezitövel, — nem juthatunk el az Istennek, az ö utainak világos és tökélletes esméretére , sőt tsak a’ természetben is — mitsoda sok titkokra találunk ; még a’ magunk természetére nézve is tsak tapogatunk. — Bizony mind ezekre nézve tsak rész- szerént való bennünk az esméret 1. Kor. XI fii i2.

4. A’ mennyiben nem tolunk fugs'r mikor hagyjuk el földi lakozásunk héjét. — A’ rab nem szókhetik ki tömlötzéböl, vagy ha ez tehet- tségében állana is , de nem szabad néki ezt tselekednh — Nem áll mi rajtunk is, a’ mi halálunk órájának meghatározása. >— Az Isten az azt mondja Jób XIV; 5. a' kinél vagyon - az ember élete hónapinak száma , és a' ki határt vetett néki , mellyet által nem hághat. Nem szabad hát nékünk életünket megrövidíteni, nem szabad a’ héjét magunktól elhagyni, a* melyre minket a’ mi Fő Urunk állitott ki ’s a’ t.

A’ mennyiben külömböző, a’ halál után következei állapotunk. Mikor a’ tömlötz meg- nyittatik , a’ fogjok közzül , némellyek szabadságba tétetnek, némellyek a’büntető hej-