Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

JV Pvedikátzió Kimondd sáv ól.

197

a’ fzabad eg alatt, vagy vízesések mellett, vagy lármában, való befzéllés által.

c) Az egeTz test legyen erős •, mert úgy nem fárad-el hamar a’ befzéllÖ.

d) A’ Testnek fzép termete-is sokat halinál gyakran a’ hang’ kellemetessebbé való tételére.

cxxxvii. §.

Közönséges tulajdonsági a’ jó Oválásnak.

Hogy az Orálás jó legyen : megkivántatik elmúlhatatlanúl, hogy

1) A’ hang, vagy a’ kimondás, tifata legyen, az az, a’ magában, és mássalhangzókat úgy kell kimondani, a’ mint a’ befzéd’ ter- méfzete kívánja. A’ Befzédben , az a’ kimondás, a’ mi az olvasásban a’ Nyomtatás. Sokkal nagyobb valamelly könyvnek a’ betse , ha annak tiízta a’ papirosa, ha tifzták a’ betűk, és egyátaljában az egéfz nyomtatás motsok nélkül való : éppen ez esik a’ fülön-is, mikor hallja a’ tifzta hangon való kifejezéseket. A’ lélek általlátja a’ gondolatokban való fzép rendet, a’ tagoknak elofztását, és ennél fogva gyönyörködik azokban. — Tehát az orrból, ’s megfzo- rított torokból, ’s fog közzel való befzéllés , a’ hebegés, rehedezés, hadaráfzás, gagyogás’s a’t. hiba az Oráló fzemélyben.

2) A' hang légyen világos , vagy érthető ; azaz, hogy minden fzót, vagy Tzótagot, az egéfz befzédben felvehessen a’ Hallgató. — Ez ellen hibáznak azok, a’ kik elharapják a’ fzó végét, vagy valami magában hangzót tefznek a’ mássalhangzók közzé ; a’ kik igen meghúzzák a’ fzótagokat , fzájokat félre vonják , és a’ kik Tzaporán befzéllnek. Itt sok függ a’ Templomtól. a’ Tanító terméfzetitói , ’s a’ nyelv forgásától.