Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247
mert azt soha illendően, nem gyakorlották. — Hogy ha pedig terméfzettel roizfz emlékeztető tehettségek van miért lettek úgy Tanítókká, a" hol tanulni kell? miért nem válafztottak olly mesterséget, a’ hol az emlékeztető tehettségnek legkevesebb hafznát vették volna ? — Ütóljára, ha a’ mi előttünk élt, sőt ha a’ most élő sok jó Prédikátoroknak nem elhordozhatatlan munka a’ könyv nélkíil való tanulás • miért elhordozhatatlan tereh hát ez tsak némellyekre nézve ? Egyszóval, könnyen itt sem adnak semmit,— a’ hivatalunk hozza ezt magával } tehát ha munkában esik-is , de tsak tanuljunk. ■2-dik £.1 lenvet es. A’ felettébb való, és fzo- ros könyv nélkül való tanulás által , elgyengil, es elromlik az emlékeztető tehettség ; ennek pedig elvefztése vifzfza fzerezhetetlen. — De régtől fogva való tapafztalás az , hogy mennél jobban gyahoroltatik az emlékeztető tehettség, annál erőssebb az: és ha némellyeken megesett-is, hogy öreg korokban igen gyenge emlékeztető tehettségek volt ^ az nem abból fzármazott,hogy könyv nélkül sokat tanultak, mert külömben minden öreg tudós embernek > sőt minden Ifjú fzorgalmatos embernek gyengének kellene lenni ezen tehettségének. Kinek volt gy akorolttabb emlékeztető tehettsége mint Cyvusnak, Mthsida- testiek, Theodektesnek , Menet) ir Jesuitának\ és ezek azzal ezt el nem gyengítették , hogy ennyire gyakorlották, és kipallérozták. ?-dik Ellenvetés. A’ sokfzori könyv nélkül való elmondás által, elvefzti a’ Pvedikdtzió a’ maga kedvességét a' Tanító előtt, ’s annál fogva mikor azt elmondja, minden t’z nélkül, és mint megúntt dolgot tigy mondja-el. — Ezen kivi'l < fzuntelen való félelemben van , hogy jelakad s és e’ fzerént nagy felhúzásban kell egéfz órán lenni az Ő efzenek. Ebből ofztán az is fzármazik, hogy az actiója sem leTzfz fzép . és illendő. De tudni való dolog, hogy az Igazság, ha fzázfzor elmondódik-is , kedves az ember előtt\ és igy nem ipa A’ Pvedikdtzió megtanulásáról.
