Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

A' Pvedikátz,ió Stílusáról'.

'77

dikátort nem tsak tudós és pallérozott, hanem, tudatlan és pallérozatlan emberek-is hallgatják, a’ kiknek valamint külömbözők az ö foglalatosságaik, úgy külömboző befzéd nemével-is élnek: minthogy pedig a’ Prédikátor mind a’ két rendbeli Hallgatóját egy formán köteles tanítni; fzükség , hogy a’ fzóknak értelmét, jelentését, erejét, befzed’ formáit pontossan tudja , és az Anyai nyelvet a’maga fzélességében értse. Nem elég pedig erre a’ nyelvnek tsak némúnémű mekhánika esmérete ; mert ez által még tsak azt nyerjük-meg, hogy folyvást befzéllünk» de fundamentomosan, és tifztán nem : ill A tehát, hogy Grammatika esmérete legyen a’ Prédikátornak arról a’ nyelvről , mellyen tanít , a’ mellyre úgy mehet, ha a’ Nemzeti nyelven irtt legjobb könyveket olvassa , — ha figyelmez a’ Provincializmusokra, — a’ rofzfz Stílusú könyvekre, — ha más nyelvből gyakran tefz valamit által a’ maga nyelvére, és ha tanulja az idegen , kivált a’ régi nyelveket , mellyeket, mivel regula fzerént kell tanúlni, ezt a’ regula Tzerént való tanulást általvifzi, éTzre sem vévén, a’ maga nyelvére, és lassan-lassan Filosófusi esméretet fzerez magának az Anyai nyelvről.

CXXIV. g.

A* Käthe árai Stilus' tulajdonságai.

A’ Homilétika a’ Kathedrai Stilus tulajdonságira nézve ezeket parantsolja : i) Hogy légyen az Illendő — 2) Világos. 3) Légyen ékes , vagy fzép. — és 4) légyen fzívbol fzármazott.

cxxv. §,

I. Illendőség a’ Befzédben.

Első tulajdonsága a’ Kathedrai Stílusnak az Illendőség: a’ melly abban áll ,^hogy a’ fzók,