Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247
hm epi Predikátzlők 116 és mind ezt , mind ennek attyafiait ’s barátit magára haragítja a’ Tanító. — Mindazáltal ha az egéfz Ekklésia kívánja , hogy valamelly tudva lévő és nagy bűnös ellen úgy tanítson, hogy azt kiki éfzre vegye *, meglehet, de ekkor-is fzelídséggel, nagy okossággal, és inkább Atyai, mint Bírói módom 5) Ma^istratusb'li Szemellyeket éppen nem fzabad a’ Kathedrából megtámadni ; mert az által az ő alatta valók engedetlenekké lefznek , és könnyen támadást tsinálnak. — A' Kristus’ példájából itt nem lehet okoskodni ^ mert ő a’ ’Sidó FŐ emberek ellen kikelt ugyan , de Ő rendkívül való Tanítója volt az emberi nemzetnek. Ezeknek megintésekre tehát várjon különös alkalmatosságot. 6) Egéfz Predikátzió ne álljon tsupa dorgálásból. —• Soha a’ magán lett bofzfzúságért a’ Kathedrából ne feddődzön. — Az ő egéfz magaviseletéből ne a’ harag, bofzfzúállás, — heves indulatoskodás \ hanem az Igazság , és a’ Hallgatók’ boldogsága mellett való fzíyes buzgólkodás fessék ki. 7) Vagdalódzó, parantsolgató , kevély, sértegető és motskos stylussal nem kell élni ’ hanem mindennek fzekdséggel kell megesni. 2 Tiru. 4 •• 2. Titn. 5: 1. 2. így dorgálódzott Sz. Pál Tsel, 20' 31- 2 Kor. 12 : 20, 21. Filip. 3: 18,19111. SZAKASZ. A’ különös esetekben mondandó Prédikációk’ Textusával való bánásról. LXVIII. §. Szükség bizonyos Regulákra (gye lm ezni a’ különös esetekben mondandó Predikátziók’ kéfzitésében. A’ melly közönséges Regulákat a’ feljebb Való Szakafzokban, és Réfzekben a’ Predikátzió’
