Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

Synthétlka Predikdtziok. 115

Gyülekezetre való vigyázást: jó lelkiesméretű Tanító volna e’ tehát az, a' ki tsak behunyt ízemmel nézné az abban bellyebb bellyebb ha- rapódzó bűnöket? ha hallatlanná tenne a’ mindennapi káromkodásokat ? Ki mondja-meg a’ Hallgatók’ hibáit, ha a’ Tanító nem V Nem meg- biztatódik-e’ a’ Hallgató mintegy a’ vétkezésre, midón látja, hogy a, Tanító azt tudja, és semmit nem fzóll reá ? És utoljára megtartja-e' az illy Taníó azt, a’ mit Sz. Pál mond 2 Tun. 4;

2. Predikálljad az Ige't, Jedd 'dz /, doYgálódzál ? és Tit. ! .• 13. Feddjed ükét (a’ Krétabelieket a’ hazugságért) minden kém éllés nélkül.

A’ fedd ódzó Predikátziókban ezekre a’ Regulákra kell vigyázni:

1) Tsak a’ rendes Tanító mondhat feddód- zó Predikátziót; de a’ rendes Tanítók közzi’il- is tsak az feddódzhetik igaz jussal, és hafzon- nal, a’ki maga feddhetetlen eletű, a’ ki a’Nép’ fzeretetét 's bizodalmát megnyerte.

2) Ritkán tartson feddódzó Predikátziót a’ Tanító; mert úgy annál foganatossabb lefzfz az.

3) A’ dolgot soha nagyítva ne adja do: ebból az okból fzerezzen ugyan a’ bűnösben fzégyent, de a’ bűnnek terméfzeti undokságá- ból. Szerezzen bánatot az ó gondolkozása módjának a’ Törvénnyel való öfzvehasonlításából ; fzomorúságot az elveíztett boldogság’ képzelé- séból, fájdalmat a’ Lelkiesmeret’ munkáiból, megilletódést , és megrettenést a’ jövendő ítéletnek , és az Isten’ Igasságának ízem eleibe való terjefztéséból ; hanem sem a’ pokolt, sem a’ mennyorfzágot, sem a' büntetéseket nem fzabad poétái módon festegetni ; mert az olly festésben sokízor nagyítva van a’ dolog.

4) Nem fzabad valamelly bűnöst névvel kinevezni , — vagy ujjal kimutatni, — vagy an- nak fzemélybeli Kharakterét úgy Írni le, hogy minden megtudja a’ Templomban , hogy kiről befzéll a’ Tanító : mert ez által tsak neki keserítődik a’ bűnös

— de meg nem jobbítódik, — H 2