Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238
Egész háznép ek’ köznapi Könyörgése. Istennel való beszélgetés. Uicsősségedet szerető szent Úristen! elmúlt az éjj, a' csendes nyugodalom után; minden kegyes, minden tégedet szerető kegyes Hív hálálja kegyelmes gondviselésedet. Mi is itt buzgunk előtted a' porba, ’s mint Istenünknek hódolunk; az a’ legszerencsésebb közöttünk, ki házi Isteni tiszteletünk alkalmával, legtisztább kezeket, és legártatlanabb szívet emelhet hozzád az egekre; ki legkevesebb zűrzavart okoz házi csendességünkben. Szent tiszteletedbe merülve hódolunk itt, 3s imádunk , áldunk , kérünk ; hogy légyen templomod ez a’ ház, és szentek a1 kik itt buzgólkodnak! Imádáson, dicséreteden kezdjük e’ reggeli órán új napi szakaszát életünknek, mert a1 te atyai szereteted ’s kcgyelmessé- ged, hogy e’ háznak minden lakossait életben ’s egésségben, békességben felvirasz- tani méltóztattál ; nyavalyáktól, aludni nem engedő gondoktól, nyughatatlankodtat— 61 —
