Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238

— 43 —

miilyen lenni tartoznék; csaknem minden napon emlékeztcttetem bűnös voltomra, sokszor siratom is keservesen hibás életemet; de a' melly bűnbanat szívembe támad , csak hamar elenyészik; folyton folyvást követem indulataimat, és kívánságaimat sokszor vétkesen is elégítem, és jobbúlásomat ha elkezdem is félbe szakasztom.

Kegyes Jézus , világ' Megváltója ! tekintsed kérlek most is az én mélyen meg- indúlt, megilletődött szívemnek keserűségét; de sokkal inkább tekintsed a’ te testedben és Ielkedben az én bűneimért, egy illyen napon is felette gyötrettetett szeny- vedéseidet; tulajdonítsd azokat nékem mint ha én szenyvedtem volna. Szentelj-meg hogy igazán szívemre vehessem, azon te fájdalmaidat, mellyeket én érettem is a’ több bűnösök között szenyvedtél, és azok úgy gyötörjék az én szívemet ’s lelkemet, a' mint tégedet kínzottak, kegyes jóltévőm!

E’ reánk viradt napon is hozd élőmbe minden — szinte telkedig hatott szorongat- tatásidat, és támaszd - fel bennem a' lelki esméretnek legnagyobb mardosását, melly soha addig nyugtot ne hagyjon, míg hozzád igazán ir.egnem térek. A’ te segítséged és lelked’ munkássága légyen erre nézve ma is velem , hogy már az estvéli órában szentebb lehessek, és naponként hozzád a’ tökélletességben közelébb juthassak Amen.