Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238
KüiBÁ(B§j(S)®nr Reggeli Könyörgés. Az Innepet megnyitó öröm!-^^-ngyalok! dicső lelkek, jertek velem! A’ született Úr Krisztust tisztelem! Idvezeljük allelujával, Jertek allelujával, Idvezeljük hosannával, Az őt leküldő szent attyával! , Áldott a’ ki ízületeit! áldotta’ kijött az Úrnak nevébe. Idvesség békesség a’ bűnösöknek! De már mint égi örökösöknek ! Napkeleti Bölcsek jöjjetek, Velem idvezeljetek. Illy dicső Királyt tiszteljünk, Ismét meg ismét idvezeljünk! Áldotta’ ki ízületeit! áldotta’ kijött az Úrnak nevébe. Jertek Betlehemi Pásztorok! De ti elébb dicső Angyalok! Idvezeljük a’ Szentek’ Szentjét: Az örök idvesség’ Felkentjét! Illy dicső Királyt tiszteljünk, Ismét meg ismét idvezeljünk! Áldott a’ki ízületeit! áldott a’ki jött az Úrnak nevébe. Lássátok most lelki szemmel; Azt, ki egy az ember Nemmel, Az Isten testbe öltözött, Mennyből a’ főidre lekőltözött, Atyánkfiává lett hogy igazítsa, PC bűnöst jóra utasítsa! Áldott a’ ki ízületeit! áldott a’ kijött az Úrnak nevébe. Én
