Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238

14 —

talanság’ — vakság’ — ’s tévelygés’ veszély- jeitől, mellyek emberi, annyival inkább keresztyéni méltóságomat megalacsonyíta- nák, mind ez életben mind az örökkévalóságban boldogtalanná tennének. A’ te szelíd, és jóltévő törvényeidnek gyönyörűségével tölts-el engemet! Sokszor gyarlóságom hibára vezet, de irgalmad’ nagy volta szerint könyörülj rajtam; és fakaszd síróba szemeimet, hogy a’véteknek csak hallására is szívem megkeserítessék.

Adj keresztyéni buzgóságot, hogy kezeimet gyermeki bizakodással, minden napon gyakran hozzád emelhessem ; ’s erőssen hidjem , hogy bár le emberi testben jelentél is meg., és szinte születés által; de mégis te minden nagyságot, erőt és hatalmat felyűl múló Nagy vagy , — igaz Isten , a’ ki által lettenek mindenek; és engemet is hit által szent atyád’ örökösévé tenni mél- tóztattál.

Ezt holnap, véghetetlen szereteted által, a’ kegyelem vendégségében erősítsd- meg; — pecsételj-el az örök idvességre, és engemet is szülj újjá szent lelked’ kegyelmei által, hogy a’ vétkes indulatoknak, kívánságoknak , legkissebb maradvánnyá se légyen én bennem, Amen.

Kr-