Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220

6

„Einem Kenner der Geschichte wird sich hier eine Vergleichung unserer Zeit mit den Zeiten der Reformation aufdringen. Eben weil Luther, den man zu den Humanisten zählte, das alte Religionssystem gänzlich umgestossen hatte, wodurch unser Vaterland in zwei Partheien geschieden und in die gräulichste Verwirrung gestürzt worden ist, durfte man nachher in den Ländern, welche der alten Lehre anhängig geblieben sind, nicht den zehnten Theil dessen mehr lehren, was mehr als hundert Jahre zuvor Gerson, Peter von Alliaco und andere mehr vor den Augen der ganzen Welt gepredigt und geschrieben haben, und es w aren mehr als 200 Jahre nöthig, bis sich wenigstens in Deutschland die Katholiken w ieder etwas freier zu athmen getrauten.“ Hofr. Schmidt neue Geschichte der Deutschen. I. B. S. 305 folg.

Ezen irtóztató jelenetet a belesebb okkutatók a természetnek, mellyben élünk, rendszerében jelesen a szélvészek, fergetegek, égiháboruk, vulkánok, földindulások sorába foglalják; tüneményeit annak közönséges ellenállhatatlan törvényeiből fejtegetik az ész eszméji szerint: Nihil est sine ratione suílicienti. Semmi nincs kielégítő ok nélkül. Similium effectuum causae etiam sunt similes. A hasonló okozatoknak okuk is hasonló stb. így okoskodván: a természet mind a testi mind a szellemi világban bizonyos rendet, utat, módot, mértéket, határt tart és követel; ha szabálya bomlást,csorbát,tévedést,gátot szenved, tiíriazt annak mértékéig, ennek betöltével a hiányt kellemetlenül is helyre ütni el nem mulasztja. így ha hellyel hellyel néha néha a levegői, gőzi, villanyi, nehézségi elemek szerfelett meggyűltek vagy fogytak, az egyenlő súlyt és rendet dörgéssel, csattogással, beütéssel, kihányással, süllyesztéssel is annak idején helyre hozza, a köz jóra.

A szellemi világban is az ésszel és szabad aka-