Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220
36 egy különös uj olasz birodalommá alakítsák; Ő cs. kir. Felsége ellen külső Szardíniái és Szicziliai hatalmakkal összeszövetkezvén, a rendes katonaságot támadták meg; az egyezkedést el nem fogadták stb. ellenben a magyarok előre felfegyverkezve nem voltak; nem annyira a császári hadat, mint a földjükre berohant háborgó Horváthok-, Ráczokat támadták meg; lépten lépve keresék az egyetértést, és kibékülést magok között; de ellenségeiknek máskép tettszett, nem úgy mint II. Rudolf, II. Mátyás, II. Ferdinand, I. Leopold, I. József és III. Károly alatt történt; hanem az Austriai birodalomnak egy nagy, idegen birtok-éhes és szomjus hatalomnak torkába vetése állal. Mindazonáltal a LombardVelenczeiek és magyarok sorsa között súlyos a különbség: azok a Szardíniái király követelésére, és nagylelkű Radeczky F. M. jótállására, lefegyvérkeztetvén, honjokba békével visszatérhettek; a magyar önvédek pedig kik F. Miklós czárnak kegyelmében, és Paskiewitz Feldmarschal- nak nemes lelkületében bizakodván önkényt letett fegyverekkel, magokat megadták, részint a Tőröknél kéregetni kegyelmet, vagy földön futókká lenni, egész Európában bujdosni, ithon pedig fej, birtok, szabadság vesztével lakolni, börtönökre, bilincsekre kárhoztatni, idegen hadi törvények szerint kény- szeritettek mind azokkal együtt, kik velők esetileg belékeveredtek. Ezen keményebb büntetéseket nem hozta magával se egy nagy egyesült Austriai birodalom alakítása, se az octroirte Constitutio; melly úgy tetszik nékem, hasonló olly parancsolathoz, melly azoknak, kik idejébben jöttek a vásárra, szerzékeiket el- koboztatná, vagy azokat, kik egy fejjel nagyobbra nőttek lefejeztetné, a kiegyenlítés végett; kik pedig a magyarok makacságát adják ezen kemé- nyebbség okául, nyilván nem tudják, herczeg Kaunitz nagy minister vallását: „Magyarokat a király
