Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220
35 mi kimélletet (Milde, Schonung, Nachsicht)? Számba vehetni itt, azt is, hogy a magyarok házi Isteneinek, a királyi felség és hazának összeütköztévcl (mellyek- nek mindig egy testnek kellene maradni) jöttek a magyarok mozgalomba; kit illessen az engedelmesség inkább? kétessé válván; a mit csak a nagyobb súly vagy kénytelenség határozhatott el. A törvény- tudóssainknak az országgyűlés, az o utján, módján látszott mozogni, a kormány pedig az önkényén; az országot tartományá alacsonitani, a nagy, erős, egyesült , minden jogokat egyenlítő birodalom ideáljának automajává, a magyar nemzetet idegen né- pekkeli elegyitékké dobni látszatott. — A nép mindig az ő jobb dolgát, sorsát veszi számba; ahhoz hódol inkább, ki őt közelebbről segíti; a magyar köznép mind tisztviselési képességét, mind telkeinek birtokolhatását, mind robottól s dézsmától felszabadítását, és a közterheknek osztályoztatását stb, a hazától, az országgyűléstől kapta közvetetlenül; csuda-e tehát, ha ők nagyrészint az országgyűléssel tartottak?! Tekintetbe vévén azt is, hogy a magyar mozgalmak néni támadtak valamelly tetemes visszaélés, nyomorgatás, igazságtalanság fentartása miatt; hanem azoknak törvényes, örökre elhárítás- sok után. Sem nem a Horváthok, Tótok, Szászok, Oláhok nyelveinek elnyomatása miatt, hanem azoknak törvényes kelete elesmérése után; és minden nyelveknek felszabadulásával; ha a magyar nemzet a vele egyesült népek nyelvei és culturájok előmozdítására, különös eszközökkel nem járult is, de azokat nem is tiltotta, se nem gátolta, a felséges főkormány éppen semmit se tett kedvükre. Volt-e tehát igazok felfegyverkezni a magyar nemzet ellen, ha fölülről nem izgattattak volna?! — A magyar mozgalmak külömböznek,nyilván a Lombard-Vc- leuczei zendülésektől is; ezek előre felfegyverkeztek, hogy magokat azAustriai háztól elszakasztván, 3*
