Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 546 —

Még egyet kell megemlítenem, mit nekünk a’ szertartások körül a’ Protestánsok szemünkre vetnek. Azt vetik ellenünk t. i. hogy a’ sokféle szertartások által a’ Katolikusok hozzá szoknak a’ gépiséghez, a’ mindennapi, és folytonos gyakorlat által azokat lélek nélkül visszük végbe, azt hiszik, hogy keresztényi kötelességeiknek elegettettek, ha a’ parancsolt szertartásokat megtartják, hár ha vétkekben légvenek is, és igy a’ lélek megújításától, és megjavításától elvonatlatnak, az Istennek lélekben, és igazságban való imádásától, és a’ lélek üressen, ’s az áitalosságra készületlen marad. Miilyen tiszta, és minden emberi természetfeletti éles szemei vannak ezen feddőknek ! Az Isten Sámuel Prófétának (1. Reg. XVI. 7.) azt mondotta : Az ember látja azokat, a? mellyek el nem tűnnek, az ur pedig a’ szivet nézi: ezek pedig látják azokat a’ mellyek nem láttatnak, a’ veséket, és sziveket vizsgálják mint az Isten, és a’ mi még nagyobb csuda a’ közönséges Ítélő rendszer ellen vizsgálják. Az orvosok az ábrázat külsőjéből, — a’ tagok, és munkálatoknak épségéből ítélnek a’ test belső egésségéről; ezen bírálók pedig az áitatosság külső jeleiből Ítélik, hogy belől hibázik az áitatosság, és a’ lélek kegyes érzete. Az orvosok gyakran alkalmaznak a' testre külső eszközöket, hogy a’ belső részeket gyógyítsák meg, ezek pedig azt állítják, hogy a’ külső rendtartások által a’ belső szív nem indul fel. De t. i. ez az egvbefüggetlen gondolkozás mód szármozik az egyedül megigazító hittől való Protestáns értelemből, mert ha egyedül a’ hit, és a1 Krisztus érdemeiben, és igazságában való bizodalom igazit meg, ha a’ jó cselekedetek semmi tekintetben nem szükségesek, bizonyosan a’ kegyes elme’ buzdulatai is feleslegesek, feleslegesek a’ rendtartások, mellyek állal az elme kegyességre indittassék. Az embernek , ki az