Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 410 —

még egészen megtisztulva, a’ tisztulás’ helyére jön, hol az ő szeretete megtisztittatik ; azon szeretetböl melly- ben meghalt béketüréssel fogadja el az Isteni igazságnak tartozó büntetéseket^ ’s igy szeretetben tűrvén, annvit. halad abban, hogy szeretete minden tisztátalan- ságtól megtisztulván, tökélletes szeretetté válik, mellv a’ szeretőknek készitett jutalmakat elnyerhesse.

II.

A1 nem halálos vétkekről.

Az égben vannak az Isten’ barátai, a’ pokolban semmi barátja nincs az Istennek, hanem csupán az Isten ellenségei. Az Isten barátsága ered az Isteni parancsolatoknak a’ hitben való megtartásából, ’s a’ vétkektől való mentségből; az ellenségesség pedig az isteni parancsolatoknak áthágásából, vagy a’ bűnből.— Azt gondolod-e hogy minden bűn eltörli az Isten’ barátságát? felelj magadnak önszxvedből. — Ha barátaid közül egy válamelly gondolatlan szóval megsért téged, a’ nélkül hogy megszűnne neked jót akarni, ’s javadra igyekezni, másik téged megvet, elárul, neked ártani siet, egyformán megutálod-e mind a’ kettőt ? nem hiszem. Ezt ellenségednek fogod tartani, a’ másikat pedig , főleg ha többször volt olly vigyázatlan igaz, de tökéllet- len barátodnak fogod mondani, s hogy ezen vigyázatlansággal hagyjon fel azért fogod óhajtani, mivel annak irántadi jó igyekezetét becsülöd. Ha te olly jó és igazságos vagy, hogy az egyik, és másik sertés közt, kü- lömbséget teszel, gondolod-e hogy az Isten, ki néked ezen jó szivet, és Ítélettételt adta, olly meg nem különböztető, olly igazságtalan, hogy minden, még a’ leg- kissebb kihágás miatt is az embertől megvonja a’ maga barátságát ? Valamint az a’ te barátod, a’ ki téged