Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
— 411 vigyázatlan szóval megsértett, ezt nem tette gonoszságból, ellenségeskedésből; ugv, a’ miket az ember rosz- szul cselekszik, nem mindég gonoszságból, vagy az Isteni törvény megvetéséből teszi, gyakran tökélletleneb- bül tesz töredékenységből, hibás vigyázatlanságból, a’ nélkül, hogy az Isten’ törvényét tisztelni, ’s az Isten barátságára igyekezni megszűnne. Már az illy vétkek, mellyek még 'a’^bünösben hagyják az akarat’ jó rendelkezését, az Istenhez való törekedést, valóban egészen nem törlik el az Isten’ barátságát, hanem meggyengitik, és tökélletlenné teszik azt. — Az illy állapotban meghaló ember úgy hal ugyan meg, mint Isten de tökélletlen barátja. Hova az illy lélekkel ? A’ pokolba nem, mivel Isten’ barátja, a’ pokolban pedig senki sincs, a’ ki Isten’ barátja lehessen; az égbe sem, mert oda csak az Isten’ tokélletes barátsága jut, ezen lélekben pedig még a’ barátság tökélletlen, még valami mocsok találtatik abban, ezen menyei városról pedig meg van írva: nem fog abba bemenni semmi megfertéztetett. (Apoc. XXI. 27.) Mivel a’ Protestánsok’ tudománya a’ hármadik helyet meg nem engedi, a’ szerént az illyen lélek semmi helyre vagy állapotra nem jutna, az az : semmivé kellene lenni. A’ katolika hit szerént az illy lélek nem kárhoz- tathatik pokolra, mivel Isten barátságában van, egyenes utón menybe sem juthat, mivel oda semmi megfer- tőztetett, hanem csak tokélletes barátság fog béjutni, hanem az illy lélek megtisztul, ’s minden legkissebb mocsoktól megtisztittatik, hogy mihelyt annak barátsága tokélletes, és legtisztább lessz, a’ legtisztább egekbe bébocsáttassék, vagy más szókkal a’purgatoriumba jut.— Hogy ez a’ vétkek’ megkülömböztetéséről való tudomány a’ Krisztus tudományán alapul, semmiképp nem kételkedhetünk. Halld meg Krisztust ki ezt mondja :