Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

által az a’ hic, mellyet ez a’ szó maga- ban foglal, mindenkor meg vélt; Soha sem árt a szónak újsága, ha azzal az igazságot világosabban jeien jük. Nem kell tehát a’ nevezeten akadozni , hanem ari*a keil vigyázni , ha az ó , vágy új szóval az igazság nlagyaráztatik é ’! N ntsen a* szent írásban ez a’ szó : Szent Háromság ; még is hfszszük azt; mivel az Anyaszent- egyház kihozta ezen szókból: Hárman van. nak mennyben , Atya , Fiú, Szent Létek. —- Hasonlóképen, mivel ezen szókat: Ez az in teftem , világosan olvasuk a' Sz. írásban ; az Anyaszentegyház kihozta azon szókból, hogy ott jelen vagyon a’ Kri*- tus' telte, hogy annakokáért a’ kenyér’ és bor természeti megváltoznak: és ebben äz áltál-változásban , vagy áitalállatozásban áll az a’ Transsubltantiátió. De nem is olly új az a’ szó, a’ mint néked tetszik; mivel a’ Lateránomi gyülekezet 121,5. esztendőben arról úgy szyll, mint a’ szokásba Vett szóról. Ez előtt ugyan a’ régi sz. atyákban ezt a’ szót nem olvasük; de olva. sank más hasonló és egyenlő erejű szókat : transmutatio, transformatio; melly ékkel nyilván tanítják , hogy a’ kenyér meg nem marad a' szentelés után, hanem Kris« tus’ teltévé változik*

XII. Hogy pedig valóban általválto- zik a’ kenyér és bor Kriftus’ teliévé ég Vérévé az cltári Szentségben, böltsen és 0 bő.

33